Cauda equina kompresszió

A Cauda Equina Compressio (C.E.C.)

 

Cauda Equina Compressio-nak nevezzük a gerincvelő utolsó ágyékcsigolya és a keresztcsonti tájék magasságában lévő szakaszának bármilyen eredetű összenyomatását. Az összenyomatás következtében kialakuló idegrendszeri tünet együttes összefoglaló neve a Cauda Equina Syndroma.

Általában nagy testű, gyakrabban a kan kutyákban kialakuló megbetegedés, de találkozhatunk vele közepes, sőt néha kis testű kutyában vagy macskában is. Általában lassan fokozatosan alakulnak ki a tünetek. Először csak az tűnhet fel, hogy a kutya kerül bizonyos mozdulatokat, nem szívesen ugrik, nehézkesen mászik lépcsőre, ágyra. Tipikus az ágyéki-keresztcsonti tájék érintésre, megnyomásra kialakuló fájdalma is. Az állatok általában nehezen kelnek fel, a felállást követően a hátsó testfél inkoordinált, a járás imbolygó, kan kutyáknál jellemzően elmarad a láb emelése vizeletürítéskor. A hátsó végtagokat a beteg lépés közben nem emeli meg eléggé, ezért a karmok felső része megkopik. Súlyosabb esetben az ujjak felső felületével lefelé helyezi talajra a kutya a hátsó lábait. Általában mindkét lábon a térdhajlító izmok elsorvadnak, aminek következtében a terdkalács reflex fokozott mértékben jelentkezik (patella-pseudohyperreflexia). Az állapot súlyosbodásával vizelettartási rendellenességek /inkontinencia/ és végül teljes hátsó testfél bénulás is lehetséges.


1.kép
Normális anatómiai viszonyokat mutató ágyéki-keresztcsonti régió.

A C.E.C. okai lehetnek:

  1. Az utolsó ágyéki( L7) és/vagy a keresztcsonti csigolyák(S1, S2, S3) törése,


2.kép
Az utolsó ágyékcsigolya törése. A piros vonal a csigolyatest törésének vonalát, a bekarikázott
terület a gerincvelő összenyomatásának helyét jelöli

  1. Az ágyéki-keresztcsonti tájékra kiterjedő daganatos elváltozás,


3.kép
Az első keresztcsonti csigolyából kiinduló daganatos folyamat, mely beolvasztja a utolsó ágyékcsigolya hátulsó véglemezét is.

3, Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti porckorong idült gyulladásos folyamata


4.kép
Az utolsó ágyékcsigolya hátulsó- és az első keresztcsonti csigolya elülső-véglemezének
jelentős megvastagodása.

4, Az utolsó ágyékcsigolya(L7)-első keresztcsonti csigolya(S1) teste közötti instabilitás, ill. ennek következtében kialakuló stabilizációs csontnövedék,


5.kép
Az L7-S1 csigolyák instabilitása nyomán kialakuló híd-szerű csontos növedék.

5, Az első keresztcsonti csigolya(S1) felső ívének bebukása - fejlődési rendellenesség következtében- az utolsó ágyékcsigolya(L7) felső íve alá.


6.kép
Az S1 csigolya felső ívének bebukása az L7 csigolya felső íve alá

6, Az utolsó ágyékcsigolya(L7) felső ívét az első keresztcsonti csigolya felső ívével összekötő szalag(ligamentum flavum) megvastagodása.

A C.E.C. diagnosztikája
Az első legfontosabb lépés a kórelőzmény megismerése után, (hátsó testfél gyengeség, rogyadozás, széklet-vizeletürítési problémák, fájdalom stb.) az alapos klinikai vizsgálat, mely során a gerinctájék fájdalmasságát, a hátsó végtag reflexeit, a fájdalomérzet meglétét vizsgáljuk.
Amennyiben a klinikai tünetek indokolják kiegészítő vizsgálatként elsősorban a röntgenvizsgálat jön szóba, mely során a gerincoszlop ezen szakaszáról oldalirányú felvételt készítünk.
Amennyiben a klinikai tünetek és az oldalirányú röntgenfelvétel alapján a C.E.C. alapos gyanúja felmerül további vizsgálatokkal kell kizárnunk egyéb gerincbetegségeket ill. megerősíteni a C.E.C.
diagnózist.
Ilyen vizsgálat a gerincfestés vagy myelographia, mely során a gerincvelőt körbevevő térbe, az agy-gerincvelői folyadékba (liquor) röntgenkontraszt anyagot juttatunk és sorozatos felvételekkel ellenőrizzük annak áramlását. Ennek előnye, hogy a kontrasztanyag lefutása során az egyéb gerincszakaszok is kirajzolódnak, és ezek esetleges betegségeit is diagnosztizálhatjuk. A gerincoszlop hátsó szakaszáról 1db teljesen hajlított és 1 db teljesen nyújtott beállítású RTG felvételt készítünk. Ha a két felvétel között jelentős különbséget tapasztalunk(a nyújtott beállítású felvételen telődési hiány) a C.E.C. biztosan diagnosztizálható.



7.kép
A kontrasztanyag a hajlított gerinccsatornában az S1 csigolya végéig követhető.

 


8.kép
A 7. képen szereplő kutya nyújtott gerinccsatornájában a kontrasztanyag csak az
L7 csigolyáig követhető.

 

 

A diagnosztika legmodernebb, de nehezen hozzáférhető vizsgálati módszere az MRI vizsgálat, mely során altatásban, invazív beavatkozás nélkül kaphatunk átfogó képet a vizsgálni kívánt gerincszakaszról. Sajnos Magyarországon állatorvosi célra csak a kaposvári egyetem berendezése használható.

10.kép
A 7. képen szereplő kutya MRI vizsgálata során láthatóvá vált a gerincvelő összenyomatását okozó
csontos képlet.

Differenciál diagnosztika

A C.E.C.-t mindenképpen el kell különítenünk azoktól a betegségektől, melyek hasonló klinikai tünetekkel járnak. Így pl.: a csípőizületi diszplázia (a hátsó testfél gyengesége bénulásos tünetek nélkül), egyéb gerincvelő összenyomatással járó gerincbetegségek (porckorongsérv, gerincvelőből kiinduló daganatos elváltozás, gerincvelő infarktus) ezért a helyes diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a pontos és alapos betegvizsgálat (neurológiai vizsgálat!) és a megfelelően megválasztott és elvégzett kiegészítő vizsgálatok.

A C.E.C. gyógykezelése

A klinikai tüneteket mutató egyedek korrekt gyógykezelése a bakteriális gyulladás okozta C.E.C. / L7-S1 discospondylitis/ kivételével kizárólag műtéti úton lehetséges.
A műtét során az összenyomatás helyén a gerincoszlop felső ívének teljes eltávolításával lehetőséget biztosítunk a gerincvelőnek arra, hogy a gerincoszlop alsó része felől kialakuló nyomás elől kitérjen.
Így megszűnik a gerincvelő összenyomatása, a klinikai tünetek pedig egy időben elvégzett műtét esetén jelentősen enyhülhetnek.
A discospondylitis esetén legalább 6 héten át tartó antibiotikum és non-szteroid gyulladás- csökkentők együttes adásával érhető el javulás.

Mint általában, a Cauda Equina Compressio esetében is a korai felismerés és - a diagnózis birtokában - az időben elvégzett, megfelelő kezelés elengedhetetlen a sikeres gyógyításhoz.