Térdízület

A kutyák térdizületi elülső keresztező szalag szakadása.
- Dr. Muka Péter Pál-

A térdizületi elülső kereszt szalag szakadás a kutyák egyik leggyakoribb, tartós sántaságot okozó betegsége. Az első képen látható az elülső keresztező szalag (A) térdizületen belüli helyeződése ill. szakadása.(1.kép) Az elülső keresztező szalag szerepe alapvető fontosságú a térdizület stabilitása szempontjából. Szakadása esetén a térdizületet alkotó combcsont ill. sípcsont izületi felülete minden egyes lépésnél előre-hátra szétcsúszik egymáshoz képest, ami súlyos izületi károsodáshoz ill. ezzel együtt járó sántasághoz vezet.
Bármilyen fajtánál előfordulhat, de kifejezetten gyakori ez a sérülés a rottweiler, német juhász, bullmasztiff, uszkár, tacskó, boxer, kaukázusi juhász, puli beagle fajtáknál.
Idősebb kutyáknál a szalagszakadás veszélye nagyobb, mint fiatalabb társaiknál. Egy éves kor alatt nagyon ritkán fordul elő, de utána bármikor bekövetkezhet. Kialakulásában hajlamosító tényezőként szerepelhet a kutya túlsúlya is.
A térdszalag szakadás kialakulásában döntő szerepet játszik továbbá a sípcsont térdizületi felszínének túlzott szögelése (lejtőssége), ami jelentős feszülést hozhat létre az elülső keresztező szalagban a kutya mozgatása, terhelése közben. (Ez a rendellenes szögelés röntgennel vizsgálható és mérhető, mértéke elérheti a 45-fokot is.)
A szalag szakadása sokszor valamilyen kisebb-nagyobb balesethez köthető (pld. A kutya gödörbe lép, megcsúszik, ugrás után hátsó lábra érkezik stb.), de az esetek jelentős részében semmilyen balesetről sem számolnak be a tulajdonosok. Tehát a kutyánknak akkor is lehet térdszalag szakadása, ha nem érte őt baleset!
A térdszalag szakadásának első jele a kutya hátsó lábát érintő sántasága. Gyakran a kistestű, érzékenyebb kutyák fel is emelik a sérült lábukat bicegés közben, a nagytestű kutyák viszont terhelik a sérült lábukat, de jelentős bicegéssel közlekednek, ami különösen lassú sétánál jól megfigyelhető. Mivel a szalag szakadása után megszűnik (2.kép) a stabil kapcsolat a térdizületet alkotó combcsont és sípcsont között, a térdizületet alkotó csontok izületi felülete előre-hátra elcsúszhat egymáson, ami előbb-utóbb tönkreteszi az izületben található porcfelületeket és súlyos izületi károsodáshoz (arthrózis) vezet. Ennek az izületi károsodásnak a mértéke annál nagyobb, minél később veszik észre a szalag szakadását és minél később kerül a kutya műtétre.

A szalag szakadásának megállapításához egy alapos állatorvosi vizsgálatra van szükség, ami adott esetben röntgen vizsgálatot is igényelhet. Ezért lehetőleg éhgyomorra vigyük a kutyánkat kivizsgálásra. Az állatorvosi vizsgálat során az állatorvos megvizsgálja a térdizületek duzzanatát, fájdalmát valamint elvégzi a szalag szakadását beigazoló un. “fiók tesztet”, azaz megpróbálja elmozdítani egymáshoz képest előre-hátra a combcsont és a sípcsont izületi felszínét.(3. kép) Amennyiben a teszt pozitív, egyértelmű a szalag szakadása, de régi keletű szalag szakadások esetén, vagy ha a fióktünet ébren nem elbírálható, szükség lehet a kutya bódítására és térdizületi röntgenfelvétel készítésére. Ennek segítségével, megfelelő gyakorlattal megállapítható a szalag szakadása. Ha az állatorvos bizonytalan a szalag szakadását tekintve, kérheti speciálisan ortopédiával foglalkozó állatorvos vizsgálatát ill. véleményét is, mivel sok esetben ennek a betegségnek a diagnosztizálása komoly gyakorlatot igényel.

Előfordulhat továbbá a szalag részleges szakadása is, ami az esetek többségébe teljes szalag szakadássá alakul egy idő után. A részleges szalag szakadás diagnosztizálása még nehezebb, mivel ilyenkor nem alakul ki jól detektálható fióktünet, csak az izület duzzanata ill. fájdalma jelezheti számunkra a betegséget. A részleges szalag szakadás gyanúja esetén térdizületi feltárás válhat szükségessé, amely során egyben térdizület-stabilizáló műtéteket is végzünk (lásd később). Részleges szalag szakadás gyanúja esetén nem kontraindikált rövid távon (maximum egy hétig) fájdalomcsillapítók adása sem. Abban az esetben, ha a sántaság ez idő alatt nem rendeződik, további fájdalomcsillapító kúrák helyett a térdizület feltárását kell választanunk.

Az igazoltan térdszalag szakadást szenvedett állat szalag szakadását - lehetőleg minél előbb- műteni kell az előbb említett porckárosodások elkerülése végett. A műtét célja a térdizület stabilitásának mielőbbi visszaállítása, a porcsérülések ellátása, ezáltal az újabb porcsérülések megelőzése. Többféle műtéti megoldás is ismert az izület stabilizálására (műanyag ill. combpólyából készített szalagpótlás, sípcsonti szögelés korrekció), amelyekkel biztosítható a térdizület stabilitása.

A sípcsonti szögelés korrekciója során a sípcsont tengelyére merőlegesen forgatjuk a sípcsont izületi felületét, ezáltal megszüntetjük azt az erőt ami a szalag szakadását eredményezte, így a térdizületet végérvényesen stabilizáljuk, a térdizület újbóli “kilazulása” már nem lehetséges. (4. kép)
Az elülső keresztező szalag pótlása lehetséges műanyag szalaggal, amit leggyakrabban az izületen kívülre, az izületi tok megerősítéseként a Vesalius -féle csontok és a Tuberositas Tibiae közé helyezünk el. A műanyaggal történő szalagpótlás izületen belül is megoldható, ahol a műanyag szalagot az eredeti szalag eredési és tapadási pontja közé építjük be, a szalagvégeket pedig az izületi tokon kívül a combcsonthoz ill. a sípcsonthoz rögzítjük.

A saját szalaggal- azaz a kutya saját combpólyájából készített szalagpótló anyaggal - történő szalagpótlás során a szalagként funkcionáló pólyacsíkot szintén az eredeti szalag eredési és tapadási pontjához közel helyezzük el a térdizületben, a pólyacsík szabad végét a sípcsonthoz rögzítjük. Ezen módszerek közül, mindegyik elfogadott és régóta használt műtéttechnika az elülső kereszt szalag szakadást szenvedett kutyák izületének stabilizálására. (5.kép) Azonban a sípcsonti szögelés korrekciója biztosítja egyedül a szalag szakadásában jelentős szerepet játszó rendellenes sípcsonti szögelés (lásd. kiváltó okok) megszüntetését, ami egyben garantálja hogy a műtött térdben nem következhet be később sem újra elülső kereszt szalag szakadás.

A szalagpótló műtétek után a kutyák egy hétig nem, vagy csak óvatosan terhelik műtött végtagjukat, ezt követően mozgásuk hétről hétre fokozatosan javul. A műtéthez képest általában tíz napra történik a varratszedés. A varratszedésig ajánlott a műtött végtagot rögzítő kötés felhelyezése is. A műtétek után négy hét mozgáskorlátozás szükséges, a frissen műtött végtag túl korai terhelésének elkerülése végett. A gyógyulás időtartama alatt fontos szerep jut a fizikoterápiának, ami az operált végtag passzív mozgatásából, úsztatásból, ill. később aktív tornából áll. A teljes gyógyulási idő átlagosan három hónap, aminek a végére a kutya sántaságmentesen használja a műtött lábát. A gyógyulási idő alatt - főképp ha a szalagszakadáson kívül porcsérülés is történt - ajánlott lehet glukozaminoglikán-tartalmú porcregeneráló készítmények szedése is.

A szalag szakadást szenvedett kutyák folyamatos fájdalomcsillapító ill. antibiotikumos- gyógyszeres kezelése műtét nélkül legfeljebb elodázza, gyakran súlyosbítja, de semmiképp nem oldja meg a problémát. A műtét nélkül használt fájdalomcsillapító kúra esetén a sánta kutya járása vagy nem javul (már meglévő súlyos porcsérülés esetén) vagy javul, de a gyógyszer abbahagyása után ismét romlik, így teljesen sosem lesz a kutya sántaságmentes.
Ezért minden olyan sántaság esetén, amikor kutyánk hirtelen lesántul forduljunk állatorvoshoz. Továbbá minden olyan esetben amikor az általunk használt vagy az állatorvos által adott fájdalomcsillapítóra a sántaság nem változik ill. a fájdalomcsillapító adása után a sántaság újból kialakul, jelezzük ezt állatorvosunk felé, adott esetben - állatorvosunkkal lehetőség szerint egyeztetve - kérhetjük specialista állatorvos véleményét is.